Sokan mondták nekem, hogy ha fiam lesz majd gyakran ülök a baleseti sebészeteken. Nem gondoltam, hogy ezt a sorozatot épp Hollandiában fogjuk megkezdeni.
Ma délelőtt ApaMarci itthon maradt, mert 11 után nem sokkal az önkormányzatban volt időpontja, hogy elintézzen valami hivatalos dolgot. Együtt mentünk reggel az újonnan felfedezett, eddigi legszuperebb játszótérre, ahol Marcika kis híján leesett egy kötélpálya csúszkájáról. ApaMarci résen volt és elkapta, de a keze kitekeredett. Vígasztalhatatlanul sírt és nem mozgatta a bal karját. Rohantunk haza, gyorsan hívtuk a biztosítót, mert már online megkötöttük, de a kártya még nem érkezett meg. Megtudtuk a kártya számát és a legközlebbi kórház címét. Mi Marcikával mentünk oda, Apa meg Hangával az önkormányzathoz.
Egy kedves recepciós vette fel az adatokat, majd a váróba irányított, ahol a 100 perc várakozás legalább 500-nak tűnt. Két órával a baleset után Marcika varázsütésre jobban lett, elkezdte mozgatni a karját! Ekkor mászott ki az ölemből és fedezte fel, hogy a váróterem másik felében a fal mögött micsoda játszó sarok van. Ha ezt 100 perccel ez előtt észre vettük volna, talán gyorsabban telik az idő.
Mire belemerült a játékokba jött a nővérke, hogy mehetünk a vizsgálóba. Még egyszer kikérdezett és mondta, hogy jön majd az orvos. A váróban is gondoskodtak a gyerekek szórakoztatásáról.
Azért arra a következő egy órára, amit a vizsgálóban töltöttünk nem kötötte le az a néhány golyó Marcikát, a három órája nyúzott Tesz Vesz Várost is már százszor elolvastuk. A váróban ott voltak a gumikesztyűk kirakva, így elővettem a jó öreg Bethesdás ötletet, amit ott sokszor alkalmaztam és nem volt olyan gyerek, akinek ne tetszett volna: gumikesztyű lufi! Marcika elnevezte hóembernek. Idén ez jutott Neki a hóemberből. Kitalálta, hogy adjuk rá a kabátját és így újra érdekes volt a Tesz Vesz Város, hogy új kis barátjának lehetett olvasni.
A gumikesztyű lufis ötletem a végül előkerült doktorbácsinak is nagyon tetszett, aki közölte velünk a jó hírt: Marcikának ugyan könyök ficama volt, de magától a helyére is ugrott, így elég volt egy gyógy pillantás tőle és már mehettünk is haza.
Remélem ez lesz a legkomolyabb sérülés, amivel baleseti sebészetre kell vinnem őt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Örülünk minden megjegyzésnek, írjatok! :-)